Viszonylag könnyen belátható, hogy egy anyanyelvi tanár nyelvtudása nagyobb, mint egy olyan tanáré, aki idegen nyelvként tanulta az adott nyelvet. Mégis, mindkét tanártípusnak megvannak az előnyei és a hátrányai.

Szerencsésnek mondhatom magam, mert a gimnáziumomban több anyanyelvi tanárunk is volt. Az angol lektor mellett egy francia lektor is foglalkozott velünk heti egy órában. Az egyetem alatt szintén több (ír, angol és skót) anyanyelvi tanárral találkoztam.

Anyanyelvi tanárok előnyei

A mai, modern kurzuskönyvek elég kommunikatívak, és sok bennük a mindennapi szituáció, de egy anyanyelvi tanártól olyan dolgokat is megtanulhatsz, amit könyvből nem:

• mindennapi tárgyak/dolgok nevei és rövidítései, szólások és közmondások (pl. söralátét, kutyaharapást szőrével )
• nemzeti ételek és italok (pl. az Amerikában népszerű rootbeer)
• hivatalos ügyintézéssel és mindennapi szituációkkal kapcsolatos kifejezések, mit illik és nem illik mondani (pl. lakcímkártya-igénylés, TB ügyintézés, banki ügyintézés)

Nem anyanyelvi tanárok legnagyobb előnye

A nem anyanyelvi tanárok legnagyobb előnye, hogy ugyanúgy tanulták a nyelvet, mint Te, ezért pontosan tudják, hogy mik a nehézségek és az akadályok. Egy jól felkészült nem anyanyelvi tanár órái ezért sokszor strukturáltabbak, jobban követhetőek, mint az anyanyelvi tanároké.

Természetesen nem akarok általánosítani, egy kultúrát jól ismerő, nagy tapasztalattal rendelkező anyanyelvi tanár is képes a problémás pontok beazonosítására, de ez gyakran nem sikerül.

A nem anyanyelvi tanároknál az előny néha hátrány is, mert fennáll annak a veszélye, hogy az óra szép lassan átvált magyarba (nem egy ilyen nyelvtanárom volt). Ez valós probléma, sok tanuló szenved tőle.

Ha lehetőséged van rá, szerintem érdemes anyanyelvi és nem anyanyelvi tanártól is órákat venni. A nyelvtanulás kezdei szakaszában talán sokat segíthet a nem anyanyelvi tanár, később pedig az anyanyelvi tanártól tanulhasz sokat.